Már több mint félév telt el az első bejegyzésem óta. Számomra is megdöbbentő, hogy ilyen gyorsan telik az idő és már tavasz van. Olyan, mintha csak most klikkeltem volna rá először a közzététel gombra és várnék, hogy vajon hányan fogják elolvasni az "én kis bejegyzésemet".  A mai napig is ugyanolyan izgalommal nézem a statisztikát, hogy milyen sokan vagytok velem.

Az elején bele se gondoltam, hogy ennyien kíváncsiak lesznek majd rá. Sőt arra se gondoltam, hogy rendszeresen írok majd bejegyzéseket és nem fogom ezt is feladni, mint számtalan dolgot az életemben. Nem tanulok írónak, sőt magamról ezt sosem mondanám el. Egyfajta hobbinak tekintem némi szenvedéllyel. A mai napig az összes írásomban megtalálom önmagam, a jellemvonásaimat. Visszatekintve az első bejegyzésekre még most is elmosolyodom, de egyiket se bántam meg. Sok hibát találtam bennük, mind nyelvtanilag, mind irodalmi szempontból, de valahol mindenkinek el kell kezdenie.

Remélem az elkövetkező félévekben is ennyien olvassátok majd a blogomat. Igyekszem a történeteimet tovább folyatatni és a személyes élményeimet megosztani.

Köszönöm mindenkinek!

Lots of love